Korábbi bejegyzésekben már írtam arról, Nyíregyházán mi a gond az építményadóval. A napokban kiderült, a jelenlegi városházi vezetés évekig nem tartotta karban az adatbázisát. De az előzőek sem!

FONTOS! A város az engedély nélküli bővítéseket, az ingatlanok életvitelszerű használatát szeretné összemosni az építményadó kérdésével. Ez két külön dolog! Ne engedjünk a manipulációnak!

Ezzel az évtizedes adóalany karbantartás elmulasztásával adóbevétel kiesést okoztak a városi költségvetésnek. Ezt elmondtam pár hónapja is. A rendszer rossz, nem lehet pontosan megmondani, mennyi az adóalap a városban összesen. Hasraütésszerűen állapíthatja meg bárki. A városháza az elmaradását próbálja korrigálni. Vagy csak fedőakcióba kezdett, miután elterjedt a sztori, létezhet egy lista, kik a "haveri adózók", akiknek az önbevallásos adóalapját esetleg nem kell bolygatni. Ez persze feltételezés! Az adótitok miatt és még titoktartási nyilatkozatok aláírása után sem tudtam megnézni néhány épület után befizetett adó mértékét. Ezek után a nagy kapkodásban a város illetőségi területén lévő, "gazdasági" szót tartalmazó minden ingatlanra építményadó kivetését írták elő. Így lettem érintett én is, immár másodszor. Nézzük, hogyan!

Nyíregyházához közel egyre felkapottabb hely az Oláh-réti víztározó környéke, amit Császárszállásnak hívnak. Az 1960-70-es években itt a művelésből kivett területeket alakítottak át zártkertté. Ekkor még Nagykállóhoz tartozott hivatalosan a terület. Az emberek egy része hétvégi házakat terveztetett és építési engedély birtokában megépítették. Kisebb pénzűek olcsóbb faházakat, akik összeköttetéssel rendelkeztek, azok kisebb téglaházakat építettek. A hely besorolása ekkor (1970-es évek) zártkert volt. Az akkor hatályos jogszabályok szerint a hétvégi házakat gazdasági épületként jelölték a telekkönyveken. Nem lehetett mezőgazdasági területre lakóházat építeni.  A Földhivatalban papíron elérhető legkorábbi telekkönyvben, ami 1992-es, ezt ellenőriztem.

A jelölés szerint ez hétvégi házas üdülőövezet

 A zártkert első törvényi fogalma 1967-ben kimondja, hogy az nem más, mint a község (város) külterületének nagyüzemileg nem művelhető, elkülönített része.

A gazdasági épület fogalma nincs meghatározva. Iránymutatást erre vélhetően a Helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 13. § h) pontja ad, ami azt mondja: "az ingatlan-nyilvántartási állapot szerint állattartásra vagy növénytermesztésre szolgáló építmény vagy az állattartáshoz, növénytermesztéshez kapcsolódó tároló építmény (pl. istálló, üvegház, terménytároló, magtár, műtrágyatároló), feltéve, hogy az építményt az adóalany rendeltetésszerűen állattartási, növénytermesztési tevékenységéhez kapcsolódóan használja."

 A zártkerti ingatlanok művelés alóli kivonására megteremtették a jogszabályi környezetet, az egyszerűsített kivonás lehetőségét. Ez 2015. május 2-án lépett hatályba. A rendelkezést az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvénybe iktatták be, mégpedig annak 89/A. §-aként (2020. január óta nincs érvényben). 2017. december 31-ig volt lehetősége a zártkerti ingatlanok földtulajdonosainak az egyszerűsített művelés alóli kivonás eljárására.

Erről a lehetőségről az üdülőtelepen szinte senki nem értesült, nem kapott senki levelet, hogy ezt most megteheti, lehetőség nyílt tisztába tenni egy jogi csűrcsavart. A 30-40 éves hétvégi házak maradtak gazdasági épületek. 2022. januárjában az évtizedes mulasztását pótolva a városháza a már hétvégi házas üdülőterületté minősített területen kilistázta a gazdasági épületként nyilvántartott ingatlanok tulajdonosait és 15 napot adott, hogy 5 évre visszamenőleg(!) állapítsa meg az ingatlan értékét, vallja be, fizesse be. Ha nem teszi meg, 50 ezer forintra bünteti őket. Ha következetese vagyunk, akkor valljuk be, 1993. óta nem foglalkozott ezzel a területtel senki építményadó szempontjából. Talán nem véletlen. Ingoványos?

Mi a javaslatom képviselőként? A gazdasági épület fogalma jogilag nem tisztázott. A gazdasági épület létezéséből nem feltételezhető, hogy ott olyan tevékenység folyik, amit klasszikus értelemben gazdaságinak hívunk. A fent említett tulajdonosoknak első körben nem 50 ezer forintos büntetéssel fenyegető levelet kellett volna írni, hanem megadni a lehetőséget, hogy nyilatkozzon, a gazdasági épülete valójában milyen célt szolgál.

A hozzászólásom és a rá adott válasz 2022. februárjában.

A városházi képszerkesztők miatt a szokásos előnytelen képpel illusztrálom a hozzászólásomat.