Hetek óta érdeklődéssel figyelem a COVID-19 terjedését a világban. Pár napja még az volt az ember érzése, messze van Kína, itt nem lehet baj. De amikor egy teljes várost raktak vesztegzár alá a kínaiak, az a helyzet komolyságát jelezte. Eljött a nap, amikor Magyarországon is tanácsosabb otthon maradnia annak, aki teheti. Az iskolák bezárását a lehető legjobb döntésnek tartom. Miért?

Egyik szakirányom az orvosbiológiai méréstechnika, amiben évek óta dolgozom. Tanulmányaim között szerepelt a járványügyi adatok feldolgozása. Felfrissítve ismereteimet, az alábbi közérthető adatokkal szeretném elmagyarázni az érdeklődőknek, hogy a vesztegzár mennyire fontos.

A fertőző betegségek terjedésének kordában tartására vonatkozó döntések jelenleg tapasztalatokon alapulnak, amely magában foglalja a megfigyeléseket és a szakértői véleményeket. Előfordulhat olyan, hogy ezek nem állnak rendelkezésünkre. Egy jó járványterjedési szimuláció segíti a döntéshozatalt az elérhető adatok felhasználásával. A fertőző betegségek terjedésének hatékony csökkentése a megfelelő szimuláció és a politikai döntéshozók együttműködésével érhető el. Az ilyen együttműködés azonban ritka, és hiányoznak a közegészségügyi közösség igényeit kielégítő szimulációk. Most egy veszélyeztetett-fertőzött-gyógyult (SIR) modellt mutatok be. A modellt három betegségre, a kanyaróra, a norovírusra (pl.: Calici) és az influenzára alkalmazzák.

Az elmúlt századokban a fertőző betegségek voltak a vezető halálozási okok. A sok járványból rengeteg adat gyűlt össze, melyek felhasználásával becsülhető egy-egy járvány lefolyása. Ez a mai világban nagyon fontos, mert nagyszámú beteg esetén az egészségügyi rendszer a leterheltség miatt összeomolhat.

A SIR modellben a népességet három részre osztják: veszélyeztetett, fertőzött, gyógyult. A három csoport közötti átjárást az alábbi ábra szemlélteti:

A csoportok közötti mozgás a β-tól és a γ-tól függ, amelyek leírják a fertőzés intenzitását, illetve a fertőzés időtartamát, emberek közötti kapcsolatot. A fertőző személyek száma egy adott időpontban a járványgörbét eredményezi. A bonyolult matematikai képletektől most mindenkit megkímélek, érdeklődők a neten megtalálják.

A szimulációt elvégeztem két esetre. Amikor nincs vesztegzár (karantén) és amikor az emberek közötti kapcsolatot  csökkentjük. A grafikonon a piros görbe a lényeg, a fertőzöttek, ellátásra szorultak száma.

Jól látszik, a vesztegzár nélkül könnyen átléphetjük az EÜ rendszer korlátait, ami súlyos következményekhez vezethet. Nézzük ugyanezt, ha csökkentjük az emberek találkozásait.

Az esetszám közel azonos lesz a végén, de nem egyszerre zúdul a sok beteg az egészségügyi rendszerbe. Ezért fontos az iskolák, intézmények bezárása. Vegyük komolyan és tartsuk be az előírásokat!

Folyamatosan tájékozódjon a Magyar Kormány hivatalos oldalán.