312/2016. (VI. 13.) Korm. határozat értelmében az Egészségügyi Készletgazdálkodási Intézet (EKI) 2017. január 1. napjával jogutódlással megszűnt.
Az egyes központi hivatalok és költségvetési szervi formában működő minisztériumi háttérintézmények felülvizsgálatával összefüggő jogutódlásáról, valamint egyes közfeladatok átvételéről szóló 378/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet értelmében az EKI jogutódja az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK).
Küldetés
- Küldetésünk, hogy az Állami Egészségügyi Tartalék rendeltetésének megfelelő mennyiségben és minőségben folyamatosan rendelkezésre álljon, annak tartalma mindig a kor kihívásainak megfelelő színvonalon és megfelelő tartalommal szolgálhassa hazánk érdekeit.
- Küldetésünk továbbá, hogy szabad kapacitásaink hatékony kihasználásával segítsük az egészségügyi dokumentációk tárolását és kezelését az ellátórendszer minden szintjén.
Aktuális bérleti katalógus 2019 - részlet
| LÉLEGEZTETŐ CSECSEMŐ BABYLOG 2000 | < 10 |
| LÉLEGEZTETŐ hordozható intenzív BIOMED CROSSVENT 4 TIP. csecsemő - felnőtt | < 10 |
| LÉLEGEZTETŐHÖZ KOMPRESSZOR BIOMED CROSSVENT | < 10 |
| LÉLEGEZTETŐ KLINIKAI GALILEO (FELNŐTT GYERMEK) + KOMPRESSZOR | < 10 |
| LÉLEGEZTETŐ KLINIKAI PURITAN BENNETT 740 TIP. | < 10 |
| LÉLEGEZTETŐ KLINIKAI PURITAN BENNETT 760 TIP. | 10 < |
| LÉLEGEZTETŐ KLINIKAI PURITAN BENNETT 840 | < 10 |
| LÉLEGEZTETŐ KLINIKAI RAPHAEL (GYEMEK-FELNŐTT) | < 10 |
| LÉLEGEZTETŐ TRANSZPORT SPENCER 170 | 10 < |
| LÉLEGEZTETŐ TRANSZPORT VENTIPAC 2000 MRI COMP. | < 10 |
| LÉLEGEZTETŐ TRANSZPORT VENTIPAC MODEL 2D | < 10 |
| LÉLEGEZTETŐGÉP KLINIKAI NF HFOV 3100 B | < 10 |
A fent említett készülékek
A képek más oldalakról származnak, csak érzékeltetni szeretném az életkorukat.
Az EKI rövid története, kapcsolatrendszere
Az emberiség történetét végigkísérő veszélyekkel, katasztrófákkal mindig számolni lehetett.
Ez a felismerés a védekezés rendszerének egyik elemeként hozta létre azt az igényt, hogy megfelelő tartalékolással felkészülve kevesebb lehet a veszteségünk, illetve jelentős segítséget adhatunk a bajba jutottaknak. Az állam feladata a megfelelő készletek tartalékolása.
A népjóléti miniszter 1996. május 1-jei hatállyal alapította meg az Egészségügyi Készletgazdálkodási Intézetet (EKI). Jogelődje a megszüntetett Egészségügyi Készletgazdálkodási Igazgatóság volt. Az EKI a megszüntetett igazgatóság akkori dolgozóiból, és a bázis kórházaktól átvett "E" raktárosokból alakult, Dr. Zeizler Ágnes főigazgató asszony vezetésével. Feladata az Állami Egészségügyi Tartalékkészletekkel (ÁEüT) való hatékony gazdálkodás, a készletek naprakész nyilvántartása ellenőrzése, a készletek állagmegóvása és minőségmegóvó cseréje, a készletek fejlesztésére javaslatok készítése, tárolásra szolgáló raktárhálózat fenntartása és működtetése.
1996 ősze folyamán a Gyógyszertári Központtól átkerültek az "EüII" raktárosok, megalakult az első Közalkalmazotti Tanács is.
1997 januárjában az Intézettől 28 fő együtt kezdte meg a Felsőfokú raktár-vezetői tanfolyamot.
1998-ra elkészült az EKI központjának felújítása, és még ebben az évben megindult a technikai fejlődés: a munkát az akkor modernnek mondható számítógépek segítették, és megkezdődött a régi járművek lecserélése.
2000. év elején az Intézet ÁEüT készlettel történő gazdálkodásban óvatos átalakítási és korszerűsítési lépéseket tett. A cél az volt, hogy a minősített időszak, illetve katasztrófa esetén jelentkező egészségügyi többletigények teljesítéséhez a lakosság, illetve a fegyveres erők és a rendvédelmi szervek állományának ellátáshoz szükséges egészségügyi fogyóanyagokat, gyógyszereket, valamint a szükségkórházak, orvosi segélyhelyek telepítéséhez és felszereléséhez szükséges berendezéseket, orvostechnikai eszközöket és egyéb anyagokat az Egészségügyi Készletgazdálkodási Intézet felhasználásra alkalmas állapotban biztosíthassa. A munka során nyilvánvalóvá vált, hogy a tartalékkal való gazdálkodás korábbi elveit és gyakorlatát átalakítani és korszerűsíteni szükséges. Az ÁEüT gazdálkodási rendszerét EU - kompatibilissé kell tenni.
2000-ben már a raktárakban is nagy felújítási munkák kezdődtek. December 1-jétől Dr. Révész Bendegúz lett az intézet új főigazgatója
A 2002-es augusztusi sződligeti árvíz során jelentkezett kommunikációs problémák megoldása és a jobb információáramlás még ősszel mobiltelefont kaptak az EKI munkatársai.
Decemberben néhány raktár számítógépet kapott, és megkezdte a próbaüzemet egy új kommunikációs programmal, majd folytatódott a raktárak további informatikai fejlesztése.
2004-ben az EKI átszervezésével létrejött a Szakmai Főosztály a Gyógyszerügyi és az Orvostechnikai Osztállyal, illetve a Műszaki és Üzemeltetési Főosztály. Ekkor alakult a Készletezési Osztály is. Megkezdődött a kórházi egységek csökkentése, átcsoportosítása.
2007 tavaszától Kárpáti Zsuzsannát nevezték ki az EKI új főigazgatójának.
A 2007. április elején kapott új feladat keretében az Egészségügyi Minisztérium az Egészségügyi Készletgazdálkodási Intézetet jelölte ki a megszűnő központi egészségügyi intézetek megszüntetésével járó vagyonvédelmi, eszközhasznosítási, adósságrendezési és egyéb jogutódlási jellegű feladatok ellátására. Ezt megelőzően Magyarországon még nem volt hasonló jellegű, és főként ilyen volumenű kórház bezárás. Így ezen a téren gyakorlati tapasztalatok nem álltak rendelkezésre, amelyek hasznosíthatóak lettek volna a folyamatban. A bonyolult, sokrétű, hatalmas feladat elvégzése két és fél évre jelentősen meghatározta az EKI tevékenységét, amelyet – saját megítélése szerint – sikerrel megoldott, beszámolóját 2009. végén átadta a megbízó felettes hatóságnak. Természetesen a megszüntetés tovább húzódó feladatait az EKI a jövőben is ellátja, beleértve többek között a bezárt kórházakból elszállított papír alapú és elektronikus betegdokumentációk kezelését, tárolását, és az azokból történő adatszolgáltatási kötelezettségeket.
Állami Egészségügyi Tartalék (AEüT)
17/2001. (IV. 28.) EüM rendelet
az Állami Egészségügyi Tartalékkal való gazdálkodás szabályairól
Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 247. §-a (2) bekezdésének w) pontjában, valamint 232. §-a (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:
1. § (1) Az Állami Egészségügyi Tartalék (a továbbiakban: tartalék) rendeltetése, hogy a katasztrófa-egészségügyi ellátáshoz szükséges többletigények kielégítését szolgáló egészségügyi fogyóanyagok, gyógyszerek, valamint a szükségkórházak és orvosi segélyhelyek (a továbbiakban együtt: szükséggyógyintézetek) telepítéséhez és felszereléséhez szükséges berendezések, orvostechnikai eszközök és egyéb anyagok felhasználásra alkalmas állapotban rendelkezésre álljanak.
(2) A tartalékkal való gazdálkodás feladatait az Egészségügyi Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) közvetlen felügyelete alatt működő Egészségügyi Készletgazdálkodási Intézet (a továbbiakban: EKI) látja el.
2. § (1) A tartalék – a Kormány által meghatározott rendeltetésű és mértékű egészségügyi ellátó kapacitás bővítés létrehozásához szükséges – orvostechnikai eszközöket, valamint a szükség-gyógyító intézetek meghatározott időtartamú működtetéséhez szükséges anyagokat tartalmazza. A tartalék mértékére az igénytámasztó szervek – Honvédelmi Minisztérium, Belügyminisztérium, Igazságügyi Minisztérium – szükségleteinek figyelembevételével az egészségügyi miniszter tesz javaslatot a Kormány részére.
(2) A tartalékot a törzskészletek, valamint a normán kívüli és a törzskészletet meghaladó orvostechnikai eszközök és anyagok képezik.
(3) A törzskészletek szakmai és mennyiségi összetételét
a) az orvosi segélyhelyek típusonkénti gyógyszer, illetve felszerelési alapnormái,
b) a szükségkórházak típusonkénti gyógyszer, illetve felszerelési alapnormái,
c) a járványügyi, toxikológiai, égési, radiológiai modul készletek normái,
d) a fertőtlenítőszer-készlet normái, valamint
e) a Gyorsreagálású Segélycsapat Felszerelés normája
határozza meg, a 3. § (2)–(5) bekezdés szerinti feltöltöttségi szinteknek megfelelően.(4) Az EKI a gyógyszernormát évente, a felszerelési normát 3 évente a szakmai kollégium oxyológia – sürgősségi orvostan, toxikológia, honvéd és katasztrófa orvostan tagozata véleményének figyelembe vételével a tárgyév március 31-éig felülvizsgálja, és a normamódosítást tartalmazó javaslatát a tárgyév április 15-éig miniszteri jóváhagyásra felterjeszti.
3. § (1) A törzskészlet 2. § (3) bekezdés a)–e) pontjában meghatározott elemeinek feltöltöttségi szintjét a (2)–(5) bekezdés szerint kell biztosítani.
(2) Az orvosi segélyhely, a mobil szükségkórházak, valamint a Gyorsreagálású Segélycsapat Felszerelés esetében 100%-os feltöltöttségi szintet kell biztosítani.
(3) A regionális szükségkórházak esetén a gyógyszer és fogyóanyagok legalább 70%-os, az orvostechnikai eszközök 100%-os feltöltöttségi szintjét kell biztosítani.
(4) A mobil és regionális szükségkórházakon kívüli szükségkórházak esetén a gyógyszer és fogyóanyag legalább 50%-os, az orvostechnikai eszköz 70%-os feltöltöttségi szintjét kell biztosítani.
(5) A járványügyi, toxikológiai, égési, radiológiai modul készletek 100%-os, a fertőtlenítőszer-készlet legalább 50%-os feltöltöttségi szintjét kell biztosítani.
(6) A tartalék a (2)–(5) bekezdésben meghatározott szintek alá – a sürgősségi fekvőbeteg-ellátásban váratlanul bekövetkező hiányok kezelésére, valamint a konkrét ellátási feladatok megoldására történő készletkiadást, továbbá a katasztrófa-egészségügyi ellátásban történő felhasználást kivéve – nem csökkenhet.
Az 1. § (1) bekezdése a 19/2011. (V. 10.) NEFMI rendelet 1. §-ával megállapított szöveg.
A 2. § (2) bekezdése a 19/2011. (V. 10.) NEFMI rendelet 2. §-ával megállapított szöveg.
A 2. § (3) bekezdése a 19/2011. (V. 10.) NEFMI rendelet 2. §-ával megállapított szöveg.
A 2. § (4) bekezdése a 19/2011. (V. 10.) NEFMI rendelet 2. §-ával megállapított szöveg.
A 3. § a 19/2011. (V. 10.) NEFMI rendelet 3. §-ával megállapított szöveg.
4. § Az EKI a tartalékkal való gazdálkodás keretében fő tevékenységként végzi:
a) a készletek
aa) – ide nem értve az oltóanyagok – beszerzését,
ab) szakszerű tárolását és karbantartását,
ac) meghatározott szavatossági idejű anyagainak esetében azok időben történő cserélését (minőségmegóvó cserét),
ad) tárolására szolgáló raktárak fenntartását és működtetését,
ae) nyilvántartását és a gazdálkodást támogató informatikai rendszer működtetését,
af) készletszintet meghaladó, illetve a normából kikerülő részének értékesítését,
ag) értékesíthetetlen eszközeinek, lejárt szavatossági idejű egészségügyi fogyóanyagainak selejtezését;
b) a tartalékból a kórházi egységek, orvosi segélyhelyek készleteinek összeállítását, kiadásra előkészítését;
c) az anyagok, eszközök használatba történő kiadását és visszavételét;
d) a külföldre irányuló vagy onnan érkező egészségügyi segélyszállítmányokkal kapcsolatos ügyintézést.
5. § (1) Az EKI a jóváhagyott norma alapján a készletek kialakítására és fenntartására a költségvetési tervezés időrendjéhez igazodva költségvetési tervet készít.
(2) Az EKI a költségvetési előirányzatának jóváhagyását követően elkészíti
a) a készletfejlesztési tervet,
b) a minőségmegóvó csere tervet,
c) a felújítási, karbantartási tervet,
d) a bérbeadásra kijelölt orvostechnikai eszközök jegyzékét,
e) az értékesítésre kijelölt anyagok jegyzékét.
6. § (1) A tartalékból készlet az 1. § szerinti rendeltetési célú használatbavételre a Kormány rendelkezése alapján
a) az egészségügyért felelős miniszternek vagy a minisztérium miniszter által kijelölt állami vezetőinek,
b) az a) pont szerinti személyek akadályoztatása esetén az EKI felügyeletét ellátó minisztériumi szervezeti egység vezetőjének írásbeli vagy sürgős esetben szóbeli utasítására adható ki.
(2) Az (1) bekezdésen túl oltóanyag az országos tiszti főorvos szóban vagy írásban adott rendelkezésére adható ki.
(3) A szóbeli utasítást a kiadását követő első munkanapon írásban meg kell erősíteni.
7. § (1) Katasztrófának nem minősülő esetben eszköz vagy anyag ideiglenes átadására kizárólag akkor kerülhet sor, ha azt
a) az Országos Mentőszolgálat vagy fekvőbeteg-ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató a fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szervének megyei tisztifőorvosa (a továbbiakban: megyei tiszti főorvos) útján kezdeményezi – a sürgősségi betegellátásban konkrét feladat ellátásához – olyan váratlanul bekövetkező hiány esetén, melynek áthidalása más módon nem oldható meg,
b) fertőtlenítőszer esetében az országos tiszti főorvos vagy megyei tiszti főorvos kezdeményezi, az oltóanyag esetében az országos tiszti főorvos elrendeli.
(2) Az (1) bekezdés szerinti ideiglenes átadást az egészségügyi miniszter, illetve az általa megbízott állami vezető engedélye alapján az EKI felügyeletét ellátó szervezeti egység rendeli el.
(3) Az oda-, illetve visszaszállításról az igénybe vevő gondoskodik.
(4) A készletet az (1) bekezdés a) pontja szerint igénybe vevő egészségügyi szolgáltató köteles az ellátási feladat befejeződése után:
a) az azt követő második munkanapon az átvett eszközt az átvételkori állapotban visszaszolgáltatni,
b) az átvett egészségügyi fogyóanyag, fertőtlenítőszer vagy oltóanyag ellenértékét az EKI részére megtéríteni vagy természetben visszaszolgáltatni,
c) az átvett eszköz használatáért megállapított időarányos térítési díjat az EKI részére megfizetni, kivéve az Országos Mentőszolgálat által az állami rendezvények egészségügyi biztosításához átvett eszközöket.
A 4. § a) pont aa) alpontja a 43/2011. (VII. 7.) NEFMI rendelet 2. §-ával megállapított szöveg.
A 6. § a 43/2011. (VII. 7.) NEFMI rendelet 3. §-ával megállapított szöveg.
A 7. § (1) bekezdés a) pontja a 10/2011. (III. 30.) NEFMI rendelet 19. §-a szerint módosított szöveg.
A 7. § (1) bekezdés b) pontja a 43/2011. (VII. 7.) NEFMI rendelet 4. §-ával megállapított szöveg.
8. § (1) A tartalékban lévő normán kívüli vagy a törzskészletet meghaladó orvostechnikai eszközök ideiglenes hasznosítása kizárólag térítés ellenében, bérbeadás útján történhet.
(2) A bérleti szerződésben rögzíteni kell a bérbeadott orvostechnikai eszköz – katasztrófahelyzetben történő – haladéktalan visszaszolgáltatásának kötelezettségét.
(3) A bérbeadásra, valamint értékesítésre kijelölt eszközök jegyzékét az EKI az érdeklődő egészségügyi szolgáltatók részére hozzáférhetővé teszi.
9. § (1) Ha az EKI raktáraiban történő tárolás esetében nem biztosítható valamely anyag minőségmegóvó cseréje, annak tárolására gazdálkodó szervezettel tárolási csereszerződés köthető.
(2) Az EKI szabad raktári kapacitásának hasznosítására gazdálkodó szervezetek részére egészségügyi anyagok, gyógyszerek tárolását tárolási díj ellenében végezheti. A bértárolásra átvett anyagokat a tartalék készletektől elkülönítetten kell kezelni és nyilvántartani.
10. § (1) Az EKI a tartalék készletek alakulásáról a tárgyévet követő év március 1-jéig összefoglaló jelentést készít és azt (a minisztériumnak) megküldi.
(2) A jelentés tartalmazza:
a) a készletezési tevékenység értékelését,
b) a készlet mennyiségében, összetételében és értékében bekövetkezett évközi változásokat,
c) a készletek fejlesztésére vonatkozó javaslatokat.
(3) A minisztérium a védelmi célú tartalékok összetételéről mennyiségben és értékben – a tárgyévet követő március 15-éig – adatot szolgáltat a gazdaságmozgósítási tevékenységet koordináló miniszter részére.
11. § (1) A minisztérium fejezeti költségvetésében tervezi és a költségvetési törvény alapján az EKI intézményi költségvetésében biztosítja:
a) a készletek minőségmegóvó cseréjével kapcsolatos kiadásokat,
b) a készletek fenntartásához, tárolásához kapcsolódó működési, beruházási és felújítási kiadásokat,
c) a tartalék fejlesztéséhez szükséges kiadások fedezetét,
d) a sürgősségi betegellátás céljára a 7. § (1) bekezdésének a) pontja szerint átadott eszközök folyamatos működőképességét biztosító karbantartásokkal, a hitelesítésekkel, valamint a fogyóanyagok tartalékképzésével kapcsolatos többletkiadásokat.
(2) A készletek értékesítéséből, hasznosításából származó bevételt a készletek visszapótlására, beszerzésére kell fordítani.
12. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
(2)
A 7. § (4) bekezdés b) pontja a 19/2011. (V. 10.) NEFMI rendelet 4. §-ával megállapított szöveg.
A 7. § (4) bekezdés c) pontja a 19/2011. (V. 10.) NEFMI rendelet 4. §-ával megállapított szöveg.
A 8. § (1) bekezdése a 19/2011. (V. 10.) NEFMI rendelet 5. §-ával megállapított szöveg.
A 12. § (2) bekezdését a 40/2005. (IX. 22.) EüM rendelet 5. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.