Néhány tisztázó mondat a szállóporról. Határozzuk meg pontosan, miről is szól, illetve nem szól a diskurzus a városvezetéssel!

A legutóbbi közgyűlésen javaslatot tettem a szállópor (PM10) mérőpontok számának növelésére. A városvezetés a másfél milliós beruházás helyett egy 20 milliós, erdő szélére elhelyezett mérőállomást mellett foglalt állást. Az, hogy az emberek többsége nem ott, hanem családi házas környezetben lakik, nem szempont a városháza szerint.

Lakossági beszélgetésre hívtam a város környezetvédelmi referensét, Zákány Zoltánt, a város főkertészét, Sigmond Sándort és a kormányhivatal környezetvédelmi főosztályának vezetőjét, Rozinka Zsolt Illést. Egyelőre nem válaszoltak a megkeresésemre, de remélem, hamarosan erre is sok kerül!

A vita most kezdődik, de nézzük meg, miről van szó egyáltalán:

PM (particulate matter - szállópor)

Ami nem is csak por! A PM az egyik fontos és mért levegőszennyező anyag, amely a levegőben lévő mikron méretű szilárd és folyékony részecskék keverékét jelenti.

Miből áll?

A egészségre gyakorolt hatás szempontjából érdekes, a PM-t leíró, két mutató a 10 μm-nél kisebb átmérőjű részecskék (PM10) tömegkoncentrációjára utal, és azok a részecskék, amiknek átmérője kevesebb, mint 2,5 μm (PM2,5). A PM2,5, amelyet gyakran finom PM-nek is neveznek, tartalmaz ultrafinom részecskéket is, amelyek átmérője kisebb, mint 0,1 μm. Európában a legtöbb helyen a PM2,5 a PM10 50–70% -át teszi ki. A 0,1 μm és 1 μm közötti átmérőjű részecskék napokon vagy heteken át maradhatnak a légkörben. A PM keverék, amelynek fizikai és kémiai tulajdonságai eltérőek a helytől függően. A PM általános kémiai alkotóelemei a szulfátok, nitrátok, ammónium, más szervetlen ionok, például a nátrium-, kálium-, kalcium-, magnézium- és kloridionok, szerves és elemi szén, kéreg anyag, részecskékhez kötött víz, fémek (ideértve a kadmiumot, rezet, nikkelt), vanádium, cink és policiklusos aromás szénhidrogének (PAH). Ezen túlmenően a PM-ben biológiai komponensek, például allergének és mikrobiális vegyületek találhatók.

Hogyan kerülnek a levegőbe a részecskék?

A részecskék közvetlenül is a levegőbe (primer PM) kerülhetnek, vagy a légkörben gáznemű anyagokból, például kén-dioxidból, nitrogén-oxidokból, ammóniából és nem metán illékony szerves vegyületekből (másodlagos részecskékből) képződhetnek. A PM elsődleges része és a prekurzor gázok lehetnek mind ember alkotta (antropogén), mind természetes (nem antropogén) források.Az antropogén források magukban foglalják a belsőégésű motorokat (dízel, benzin), szilárd tüzelőanyagokat (szén, lignit, olaj és biomassza) égését, egyéb ipari tevékenységeket (építés, bányászat, cement, kerámia és tégla gyártása, valamint olvasztás), valamint a közúton lévő port a forgalom miatt. Része a fékek és gumiabroncsok kopása okozta részecskék levegőbe kerülése is. A másodlagos részecskék a levegőben gáznemű szennyező anyagok kémiai reakciói útján alakulnak ki. Ezek a nitrogén-oxidok (elsősorban a forgalom és egyes ipari folyamatok által kibocsátott) és a kén-dioxid légköri átalakulásának termékei, amelyek kéntartalmú üzemanyagok elégetésekor keletkeznek. A másodlagos részecskék leginkább a finom PM-ben találhatók.

Egészségügyi hatásai?

A PM10 és a PM2.5 olyan kis méretű, belélegezhető részecskéket tartalmaz, amelyek elég kicsik ahhoz, hogy bejussanak a légzőrendszeren keresztül a tüdőbe, véráramba. A belélegzett PM egészségügyi hatásai jól dokumentáltak. Ezek mind rövidtávú (órák, napok), mind hosszútávú (hónapok, évek) belélegzések következményei, és magukban foglalják:
• a légzőszervi, szív- és érrendszeri megbetegedéseket, például az asztma súlyosbodását, légzőszervi tüneteket;
• a szív- és érrendszeri, légzőszervi betegségekből és tüdődaganatokból származó halálozást.
Már bizonyítékok vannak a PM10 rövidtávú kitettségének a légzőrendszer egészségére gyakorolt hatásáról, de a halálozás szempontjából, és különösen a hosszútávú kitettség következményeként, a PM2,5 erősebb kockázati tényező, mint a PM10.

• A napi PM10 esetén a mortalitás becslés szerint 0,2–0,6% -kal növekszik 10 μg / m3 növekedése esetén.
• A PM2,5 hosszú távú kitettségével a szív- és tüdőhalálozás hosszútávú kockázata 6–13% -kal növekszik 10 μg / m3 növekedés esetén.

Mit tegyünk?

Vegyük komolyan, ez nem hiszti, ezek tények! Nyíregyháza levegőjének minőségét több ponton kell mérnünk, légszennyezettségi térképet kell felállítanunk. Ez nem rövid feladat, de el kell kezdenünk! Fel kell derítenünk a városban a gócpontokat, meg kell neveznünk a légszennyezés forrásait. Ha ezekkel tisztában vagyunk, akciótervet kell kidolgoznunk és megvalósítanunk. A munkát szakemberekkel, szakhatósággal, civil szervezetekkel, lakossággal együtt kell megcsinálni. A városnak erre forrást kell biztosítania!

A bejegyzés megírásához a WHO oldalán találtakat használtam fel.

Nyíregyháza fölött lévő szmog (sötétebb rész) a Tokaji-hegyről szemlélve 2019. októberében. A képet egy olvasónktól kaptuk.