"Elmondta, hogy kérdéses villája 1925—26-ban épült. A szükséges téglaanyagot a Nyíregyházi Üzem Rt.-től vásárolta, melynek ő az elnöke volt."

A fenti részlet az 1934. február 13-i Pesti Naplóból van. 1933-ban a Szabolcsi Hétfő című hetilap dr. Bencs Kálmán polgármester villaépítési ügyét vette elő, újságíró Lengyel Antal. Sajtóper indult, melyet 1934-ben tárgyalt a Debreceni Törvényszék. Mik voltak az előzmények? Az 1900-as évek elején korrupciós ügyek szivárogtak ki a Városházáról. Az egyik legismertebb Siklósi András ügye. A városi mérnök összebeszélt az egyik döntéshozóval és úgy intézték, hogy a Szarvas utca építését baráti kivitelező nyerje. Ebből a mérnöknek, a döntéshozónak is anyagi előnye származott. A munka minőségével is gondok voltak, néha rövidebb volt az út, mint amennyit kifizettek. A polgármester vizsgálatot indított, de ügyes kezek papírokat tüntettek el a terhelő aktákból. Ezután a városi mérnök lemondott és felelősségre vonás nélkül futni hagyták. 1929-ben egy ellenőrzés alkalmával 40 ezer pengős hiányt állapítottak meg, melynek több felelőse is volt a tisztviselők között, de csak két embert vettek elő. Pivnyik Gyula főszámvevőt elbocsátották, Batta Zoltán házipénztári ellenőr az ügy kirobbanása után öngyilkos lett. Az 1920-as években pletykáltak dr. Bencs Kálmán polgármester villaépítésekor történt visszaélésekről, melyet az ellenzék még a '30-as években is felhasznált ellene.

"A debreceni törvényszék Jeney-tanácsa rendkívül érdekes sajtópert kezdett tárgyalni hétfőn. A Szabolcsi Hétfő című nyíregyházi hetilap tavaly nyáron egyik számában erős támadást intezett dr. Bencs Kálmán nyíregyházi polgármester ellen, aki a cikk miatt sajtópert indított. A cikk a polgármester villaépítkezéséről szól. A tárgyaláson elsőnek Bencs polgármester tett vallomást. Elmondta, hogy kérdéses villája 1925—26-ban épült. A szükséges téglaanyagot a Nyíregyházi Üzem Rt-tői vásárolta, melynek ő az elnöke volt. A téglát önköltségi áron kapta.
— Úgy éreztem. — mondta hogy 15 éves polgármesteri működésemmel olyan eredményeket értem el és olyan előnyökhöz juttattam a várost, hogyha ezzel a kéréssel fordulok a részvénytársasághoz, ez részemről nem szerénytelenség.
Elmondta, hogy a téglákat városi szekerek szállították a közgyűlés engedélye alapján. Ezután Pivnyik Gyula és Bata Zoltán sikkasztási ügyeire vonatkozóan hallgatták kl a polgármestert. Pivnyik sikkasztási ügye 1924-ben derült ki. Pivnyik főszámvevő volt és a könyveket szabálytalanul vezette. Ugyanekkor megindult az eljárás Bata Zoltán ellenőr ellen is. Batánál 8000 •pengő hiány mutatkozott eleinte, Pivnyiknél vedig 22.000 pengős hiányt állapítottak meg. Bata könyörgött, hogy két gazdag bátyja rendezhesse ügyét.
Ezután ismét a villa ügye került szóba, A polgármester kijelentette, hogy még tréfából sem nevezte soha a villáját »Lopta«-laknak. A polgármester után Steiner Vilmos ny. őrnagy-hadbiztost, a Közüzemi Rt. volt ügyvezető igazgatóját hallgatták ki, aki azt vallotta, hogy az újságíró állandóan zaklatta őt adatokért Bencs polgármester ellen, ö azonban nem bocsáthatott semmiféle adatot a rendelkezésére, mert semmiféle szabálytalanságról nem tudott. Bencs százezer téglát vásárolt az. üzemtől kedvezményes áron, de az igazgatóság ehhez hozzájárult. A város nem károsodott. Steiner Vilmost szembesítették a vádlottal, aki Steinernek a szemébe mondotta: olyan kijelentést tett előtte, hogy Bencs polgármesternek akkor töri ki a nyakát, amikor akarja.
Steiner után Szohor Pál városi főjegyző vallott. Elmondotta, hogy a fuvart a városi képviselőtestület szavazta meg a polgármester számára. Amint a polgármester Pivnyik és Bata városi tisztviselők szabálytalanságairól értesült, nyomban megindította ellenük az eljárást. Ébner Béla bankigazgató szerint a Bencs Kálmán által elfogadott, az Üzemi rt. által kibocsátott váltókat Bencs Kálmán 1931-ben kifizette. Németh Mihály városi hajdú-őrmester, idősb. Tomasovszky János napszámos, Nustyin Adám napszámos, Szabó János kocsis és ifj. Tomasovszky János arról vallott, hogy a polgármester villaépítéséhez csak akkor fuvaroztak, amikor egyéb városi munka nem volt. A tárgyalást kedden délelőtt 9 árakor folytatják." Pesti Napló 1934.02.13.

"— (Bencs Kálmán sajtóperének tárgyalása.)
Bencs Kálmán polgármester sajtóperében a debreceni törvényszék Jeney tanácsa ma délelőtt folytatta a tanuk kihallgatását. A tárgyalás megkezdése Után először húsz városi hajdút és útkaparót hallgatott ki a törvényszék, akik egybehangzóan vallották, hogy Bencs Kálmán polgármester villá­jának építésénél soha egy órára sem dolgozták. Lima János tűzoltó vallomásában előadta,’ hogy a munkaidő után segédkezett a polgármester villá­jának kerítését felépíteni és ezért a polgármestertől 100.000 koronát kapott, özv. Olmarin Pálné, özv. Valent Istvánná városi takarítónők előadják, hogy ők az ablakok letisztogatásánál segédkeztek. Ulmann Hálná ezért a munkáért Bencs Kálmán feleségétől természetbeni adományokat kapott. Bencs Kálmán polgármester becsatolja a városi üzemi r. t. kalkulációját az általa vásárolt tégla önköltségi árára vonatkozólag. Pedlák Béla városi útbiztos elmondja, hogy a hetibérek kifizetéséhez szükséges összeget ö vette fel a nyíregyházi takarékpénztár egyesülettől -Bencs Kálmán polgármester folyószámlája terhére. Stepán István városi nyilvántartó sem tud arról, hogy városi mesteremberek dolgoztak volna a polgármester villáján. Ezután a tanácselnök a tárgyalás folytatását holnap délelőttre tűzte ki" Pesti Napló, 1934.02.15.

A sajtóper eredménye:

Felhasznált irodalom:

• Pesti Napló 1934.02.13-i száma
• Pesti Napló 1934.02.15-i száma
• Magyar Országos Tudósító, Budapest, 1934.02.17.
• Takács Tibor: A városi elit és a városi önkormányzat Nyíregyházán a 20. század első felében