Egy korábbi bejegyzésben szót ejtettem Nyíregyháza egyik lakótelepéről, a Jósavárosról. Most egy másik és sűrűbben lakott negyedéről hozok egy gondolatébresztő írást.

Örökösföld a város legfiatalabb, panel épületekkel felhúzott városrésze. 10 ezer ember lakja, a város lakosságának közel 9%-a itt hajtja álomra a fejét minden este. Infrastrukturálisan jól ellátott részről van szó. Posta, üzletek, orvosi rendelők, iskolák, óvodák, bölcsődék találhatók itt. 1983-ban kezdték az építését és nevét az egykor itt lévő, örökváltságban megváltott földek után kapta. Mint minden újonnan épített városrészben, itt is el kellett nevezni az utcákat, tereket.

Minden aktuális rezsim ragaszkodik hozzá, hogy az utcák, terek nevei is üzenetet hordozzanak. Legjobb, ha kötni tudja magához több szálon is. 1983-ban még javában gyúrtuk a szocializmust. Keresni kellett valakit, akinek volt valami köze a városhoz, munkás-paraszt szálak vannak az életében és az sem baj, ha valami korábbi, országot felforgató eseményben részt vett. Találtak egy ilyen embert. Fazekas János nyomdászt.

Az utóbbi egy, másfél évtizedben joggal előtérbe került Bencs-család két polgármestert is adott a városnak. Apát és fiát. Lászlót és Kálmánt. A 19. század végén és a 20. század elején. Nyíregyháza sokat köszönhet ennek a két embernek. Egyik, amihez személyes élményem is fűződik, a városban híres Kossuth-levél. Bencs László személyesen írt levelet a "turini remetének", hogy adja engedélyét egy róla elnevezett alapítványhoz. Kossuth Lajos személyesen válaszolt a levélre, melyet jelenleg is a nyíregyházi Evangelikus Kossuth Lajos Gimnázium őriz. Ide jártam négy évig. Nyíregyházán 1928-ban teret neveztek el Bencs Lászlóról. A Selyem utca egyik torkolatánál lévő tér kapta ezt a nevet (ma Szabadság tér). 1944. december 21-én az itt állomásozó szovjet csapatok parancsnoka kérésére Lenin tér lett belőle. Bencs László nevét azóta egy kis utca viseli Nyíregyházán.

Nem így Fazekas Jánosét! Egy egész város tudja, hogy Örökösföld egyik legismertebb tere a Fazekas János tér. De ki volt ez az ember? Ő is városunk polgármestere volt. Vészterhes időkben, amikor akárki nem lehetett egy város vezetője. "... október 31-én, amikor Malinovszkij marsall megérkezett a városi tanácsra, az akkori városháza előtti téren fogadták a munkásmozgalom vezetői. Fazekas János, Jeles László és még sokan mások. És Malinovszkij marsall megkérdezte, hogy kik ezek a szovjet katonák, akik ugyancsak ott várták őt. És elmondta Fazekas elvtárs, hogy ezeket a lakosság mentette meg. Igen örült neki, és meg is dicsérte Fazekasékat. Malinovszkij marsall azt mondta, hogy most már fogjunk hozzá az építkezéshez...".

1944-ben a városi tanács polgármesterré az SZDP egyik baloldali vezetőjét, Fazekas János nyomdászt, 1919-es megyei direktóriumi tagot választotta meg. "A munkások és az akkor alakult városi tanács engem javasolt a város polgármesterének. Én, amikor átvettem a város vezetését, az elmenekült tisztviselők helyére egyszerű munkásokat állítottam a hivatali ügyosztályok vezetésére".

1948 januárban Fazekas Jánost még megerősítette a közgyűlés tisztségében, de áprilisban már nyugdíjazták Schmidt Mihály, városi tanácsnokkal együtt, aki már a Tanácsköztársaság alatti direktóriumban is a társa volt. 

Tehát erről az emberről van elnevezve Örökösföld és városunk legnagyobb tere. Schmidt Mihály utca is van még. Pedig úgy érzem, a Tanácsköztársaságban aktívan részt vevő emberek nem köthetők a 21. századi Magyarországhoz, sem Nyíregyházához. 

Felhasznált irodalom: Nyíregyháza története (1987.) Levéltári levelek (1967.)