2014-ben írtam már egy bejegyzést az akkor még tervezés alatt lévő Sóstói futópályáról, amit a tó köré építettek. Az akkori három ajánlatból az 1 méter széles rekortán pálya lett a nyertes. Rekortán pályát ígértek a futóknak, de valami egészen mást kaptak.
Mi is az a rekortán, esetleg RekortanTM
Az 1972-es müncheni olimpián használt RekortanTM márkanevű helyszínen öntött, gumigranulátumból és poliuretánból készült sportpálya burkolat révén került be a köznyelvbe. A Rekortan eredetileg tehát egy márkanév volt. Poliuretán és különféle gumidarálékok (SPD és EPDM) felhasználásával készült rugalmas anyag.
A kiírás szerint 1 méter széles és 3+2 cm magas gumiborítású futópályát kellet a kivitelezőnek gyártania. Már az építés során látszott, hogy ez nem az lesz, aminek ígérték. Finom szemcseméretű betonnal öntötték ki a 90 cm széles "vályút", amibe semmilyen dilatációs károsodást okozó elemet nem építettek. A beton hónapokon belül repedezni kezdett a gumiborítás alatt. A repedés felnyomta a gumit, az elszakadt. A gumi sem az előírt 2+3 cm-es rekortán borítás.
A lenti képen jól látszik a csupasz beton, a rajta lévő "2+3" cm vastag gumiréteg, az, hogy méteres hosszban és közel 80 cm szélességben le is jön, felszedhető. A gumit semmi nem köti a betonhoz.
Az ára nem volt csekély, hiszen közel 1 km hosszan fut ez a gumicsík. Feljelentés is született az ügyben, de mindent rendben talált az ügyészség, a nyomozást megszüntették. Podlovicsék mindent megmagyaráztak, ugyanúgy, mint a lenti táblát, ami legalább 4 éve kint van a csónakház falán és 20 milliót forintunkba került. A pohár mögül úgy tűnt, minden rendben?
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.