Dr. Jósa András volt megyei főorvos, Szabolcs megye és a Nyírség büszkesége 1834. XI. 30-án született Nagyváradon. Eredményekben és eseményekben gazdag 84 életévéből szeretnénk egy kis betekintést nyújtani olvasóinknak. Kocsár Ivett írása.

Anyja zsebeházi Horváth Karolina (1809–1902), apja dr. Jósa Péter (1804–1873) jogász, majd septemvir volt, így érthető, hogy fiát is a jogi pályára szánta. Jósa Andrást és négy lánytestvérét gondosságban és szeretetben nevelték fel szülei. Gimnáziumi tanulmányait öt helyen végezte: Nagyváradon, Pesten, Pozsonyban, Kassán és Bécsben. Apja kérésére beiratkozott a bécsi jogi karra, azonban egy év ottlét után abbahagyta tanulmányait és átiratkozott a magyaróvári Gazdasági Főiskolára. Ennek elvégzése után gróf Széchenyi István nagycenki, majd apja nagyszántói birtokán gazdálkodott. Az akkori nemesi élet, a vadászatok és mulatozások nem kötötték le, így új kihívások után nézett. Nagyszerű kézügyességének köszönhetően esztergapad használata során fúrt és faragott, azonban eme szenvedélye gyakorlása közben tályogot kapott. Hosszas gyógyulása alatt volt ideje átgondolni életét, így jutott arra az elhatározásra, hogy orvos szeretne lenni, mint nagyapja dr. Jósa István. Imponált neki nagyapja munkássága, aki előbb Békés megyének, majd Szabolcs vármegyének volt az országosan is elismert főorvosa. 

Jósa András orvosi tanulmányait viszonylag későn kezdte el, 26 évesen, Bécsben, az akkori Európa leghíresebb orvosi egyetemén tanult. 1864-ben doktorrá avatták, megkapta orvosi oklevelét. Az orvosi egyetem elvégzése után először a döblingi elmegyógyintézetben, majd Skoda-nál a belgyógyászaton gyarapította tudását. Skoda Erzsébet királynéhoz is beajánlotta orvosi kísérőnek, de Jósa nem vállalta, maga mögött hagyva a számos nyugat-európai lehetőségeket, hazaköltözött Nagykállóba, ahol akkoriban édesapja is lakott.

Oklevele

1866. október 27-én feleségül vette Láner Olgát, akivel továbbra is Nagykállóban élte mindennapjait. 6 gyermeke született, akikkel igyekezett mindig felelősségteljesen és mély szeretettel bánni.

Jósa András családja és lányai

 A lakosság megismerte és megszerette őt. Egy héten két alkalommal tartott külön rendelőnapokat, különben állandóan úton volt. Útjai során pedig nagy buzgalommal képezte magát, falta a könyveket.

Az évek alatt nagyon sokféle műtétet hajtott végre, így a diplomája mellé a sebészi képesítést is megszerezte.

 Annak idején az orvosi tevékenységét Krúdy Gyula is méltatta néhány szóval: „ … legjobb orvos fél-Magyarországon, akinek csodatetteit bízvást zenghetné lant, sok ezreket megmentvén a korai sírtól, szentanyámat és engem is többször, az ifjúság kihívó és vakmerő korszakába , félig csodatevő fantom, félig elkésett lovag a régi duhaj Magyarországból, zsebkéssel operáló doktor és tudós orvos, aki a Korányiak szülőföldjén vetélkedhetett a legjobb magyar orvos titulusáért.”

Tudásával, műveltségével és intuíciójával a főváros híres orvosait is ámulatba ejtette, s miután felismerte a páciens betegségét, megállapította a pontos diagnózist, s nagyon eredményesen gyógyított.

1884-ben átvette Szabolcs vármegye egészségügyi vezetését. Ezzel párhuzamosan nagy eredményeket ért el a járványok elleni küzdelemben, valamint a környezet és személyi higiéniai viszonyok javításában. Jöttével a térségben lévő közegészségügyet kiemelte a - ahogy ő fogalmazott - „kőkorszakból”. Bevezette a betegségi és halálozási statisztikát, átszervezte a halottkémlelést, ivóvíz javítási programot alakított ki, a nagykállói kórházban lévő 8 férőhelyet 84-re emelte. Munkáját segítette az is, hogy rendkívül jó kapcsolatot ápolt mind a külföldi, s mind a belföldi orvosi kollégáival. Jósa Andrást tisztelték betegei és kollégái egyaránt.

Jósa András Kórház Nyíregyházán

Egészségügyi tevékenysége mellett letagadhatatlan érdemei voltak régészeti és újságírói téren is. Igazi polihisztor volt.

 Régészeti munkásságát Kiss Lajos, Jósa múzeumának későbbi igazgatója summázta ezekkel a szavakkal: „A Nyírségnek egyetlen olyan intézménye van, amelynek jelentősége túlterjed Magyarország határain, a Jósa-múzeum!"

Az archeológiával a bécsi jogász egyetemen, a magyaróvári főiskolán és orvosi képzésen találkozott. Az akkoriban élt legnevesebb régészeket ismerte, valamint több Európai nevezetes múzeumot meglátogatott, hogy bővítse régészeti ismereteit. A Nyírség területén fellelhető régiségeket gyűjtötte, s emberként a honfoglalásról, régészként pedig leginkább a bronzkorról szerette elmélyíteni ismereteit.

Jósa András szavait idézve: „...gyűjteményünk csakis a közérdeklődés mellett fejlődhetett annyira, hogy büszkének mondhatjuk, hogy őskori gyűjteményünk — a Nemzeti Múzeumot kivéve — hazánkban a leggazdagabb. Ezen gyűjteménynek gyarapításában csekély személyemnek csak annyiban volt része, hogy 38 éven át igyekeztem az érdeklődést ébren tartani, tehát csak eszköz voltam. "

Jósa András Múzeum Nyíregyházán

Újságírói tevékenységét az egykori híres Nyírvidék c. napilap 50 éves évfordulója alkalmával így idézték: ,, … a fenséges értelemben vett magyar újságírás héroszai: Kállai András és Jósa András voltak."

Ismeretterjesztő cikkeit, publikációit, havi/egészségügyi jelentéseit a Nyírvidék c. újságban olvashatták az olvasók. Letisztult, lényegre törő nyelvezete segítségével széles körben tudta terjeszteni a korabeli egészségügyi felfedezéseket.

 Jósa András az utolsó polihisztorok egyike volt, sokrétű munkájának érdemei elvitathatatlan az utókor számára.

 1918. szeptember 6-án, Nyíregyházán hunyt el.

Jósa András szobra a róla elnevezett Jósavárosban

(Győrfi Lajos alkotása, 1987.)

Forrás:

• http://nws.niif.hu/archivum/97/tartalom/NWS/3/25/josa.htm

• Jósa András Múzeum: http://josamuzeum.hu/rolunk/nevadonk/a-civil-josa/

• Fazekas Árpád: http://www.orvostortenelem.hu/tankonyvek/tk05/pdf/5.1.3/1969_048_049_fazekas_arpad_josa_andras.pdf